Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Diákok foglalkoztatásának alapvető szabályai

2014.06.30

A Munka törvénykönyve szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. A törvény azonban – iskolai szünet időtartama alatt – annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi a foglalkoztatását, aki általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszerű képzésben folytatja tanulmányait.

A munkavégzéshez minden esetben szüksége lesz a tanulónak adóazonosító jelre. Ha a diák még nem rendelkezik adóazonosító jellel, az adókártya igényléséhez a 13T34-es nyomtatványt kell kitölteni és eljuttatni a NAV-hoz. A nyomtatvány beszerezhető az ügyfélszolgálatokon vagy letölthető a hivatal honlapjáról a „Nyomtatványkitöltő programok” menüpont alatt. Az adókártya igénylése ingyenes.

A diákok más munkavállalókhoz hasonlóan foglalkoztathatók munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (megbízási szerződés), egyszerűsített foglalkoztatás keretében (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka, alkalmi munka), illetve háztartási alkalmazottként.

Mindezek mellett több, kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási forma is létezik, például az iskolaszövetkezetben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tag munkavégzése, tanulószerződés, hallgatói szerződés.

 

Ha a diákot munkaszerződéssel foglalkoztatják, akkor az ebből származó jövedelem bérjövedelemnek minősül, így személyijövedelemadó-köteles, amelyből a munkáltató 16%-os adóelőleget von le, a tanulót pedig a következő év május 20-ig személyijövedelemadó-bevallási kötelezettség terheli.

A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló a juttatott jövedelem után 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10 % nyugdíjjárulékot fizet. Ezeket a járulékokat nem a tanulónak kell bevallania és befizetnie, ez a munkáltató kötelessége. A bérjövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amellyel szemben költség nem számolható el.

Egyéb jogviszonyban való foglalkoztatás esetén (megbízási szerződés) a kapott díjazás – önálló tevékenységből származó jövedelem – lesz adóköteles.

A megbízási díj kifizetésekor a diák nyilatkozhat a 10 százalékos költséghányad vagy a (számlákkal alátámasztott) tételes költségelszámolás alkalmazásáról. Amennyiben külön nem nyilatkozott erről, akkor a kifizető automatikusan a 10 %-os költséghányad figyelembe vételével állapítja meg az adóelőleget. Az adó mértéke ebben az esetben is 16 %.

Járulékfizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a tárgyhavi jövedelem eléri a minimálbér 30%-át, illetőleg naptári napokra számolva annak harmincad részét.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a foglalkoztatással kapcsolatos közterhet a munkáltató fizeti. A munkabérből a foglalkoztató nem von le adót és járulékot, a diáknak pedig nem kell keresetét bevallania, ha annak összege nem haladja meg a mentesített keretösszeget. A munkavállalónak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedeleméről csak akkor kell az adóévet követő év május 20-ig elkészítenie a személyijövedelemadó-bevallását, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként (napibér: 4510 forint) meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a mentesített keretösszeg).

Iskolaszövetkezet tagjának kifizetett összeg munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, és az ezzel kapcsolatos adókötelezettség a diákot terheli.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében, háztartási alkalmazottként, iskolaszövetkezet tagjaként történő munkavégzés nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, így járulékfizetési kötelezettség nem terheli az ebből származó jövedelmet.

 

A nyári szünidőben munkát vállaló diákok figyeljenek arra, hogy a megszerzett jövedelmükről kapjanak igazolást a kifizetőtől, mivel a bevallást ez alapján tudják elkészíteni. Emellett fontos az is, hogy rendelkezzenek aláírt szerződéssel.

forrás: www.nav.gov.hu