Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2013. évi várható adótörvény változások

2012.10.18

 2013-tól ismét jelentő változások várhatók az adózás területén. Ebből néhány benyújtott törvényjavaslatot ismeretetünk.

 

Kivezetik a szuperbruttót
 
Jövőre megszűnik a szuperbruttósítás, bővül a munkahelyi étkeztetés támogatása, adómentes lesz a kockázati biztosítás munkáltató által fizetett díja, emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege és változnak a társasági adó szabályai amennyiben a parlament elfogadja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által pénteken benyújtott törvényjavaslatot.
 
Egységesen 16 százalék lesz a személyi jövedelemadó 2013-tól, miután kivezetik a szuperbruttósítást és ezzel megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés. A tárca hangsúlyozza, hogy a szuperbruttósítás kivezetése jelentősen leegyszerűsíti az adóalap és az adóelőleg megállapítását, ezzel pedig ténylegesen megvalósul az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer, amely a kormány álláspontja szerint arányos, teljesítményösztönző és családbarát.

A kormány javaslata szerint 2013-tól a munkáltató abban az esetben is biztosíthat utalvány formájában munkahelyi étkeztetést, ha a munkahelyi étkezőhely külsős személyek számára is nyitva áll.     Ezáltal az étkezőhellyel rendelkező munkáltató további 12 500 forinttal támogathatja munkavállalói étkezését kedvezményesen, havonta.

Adómentes lenne a kockázati biztosítás - vagyis az olyan élet-, baleset- és betegségbiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs - munkáltató által fizetett díja, de a megtakarítási típusú biztosításoknál a biztosítás munkáltató által fizetett díja a díjfizetés időpontjában adókötelessé válik. 

A javaslat kezdeményezi azt is, hogy a munkáltató által a magánszemély javára megtakarítási jelleggel kötött életbiztosítások díja ne a magánszemély jövedelmeként adózzon, hanem azután a munkáltató teljesítse az adókötelezettséget.

2013-tól a javaslat szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok is köthetnek megállapodást a nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében, a pénztártagsággal nem rendelkezőkkel azonos módon. 

Emelkedne az egészségügyi szolgáltatási járulék összege, vagyis a nem biztosítottak - például a nagykorú eltartottak - által fizetendő járulék az infláció mértékével, havi 6390 forintról 6660 forintra nő - áll a javaslatban. 

Változna a társasági adó is annak érdekében, hogy a könnyebb legyen a vállalkozások adózása. Bővítenék például a bejelentett immateriális jószágok - például szabadalom, üzleti titok, védjegy - fogalmát, és ezek értékesítésének nyeresége adómentességet élvezne. A javaslat szerint ha a külföldi állam az adóalap összegétől függően több társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb mértéknek kell elérnie a 10 százalékot. 

Az adózónak emellett be kellene jelentenie az adópolitikáért felelős miniszternek a fejlesztési adókedvezmény igénybevételét megalapozó beruházás befejezésének időpontját, de ez nem jelentene plusz adminisztrációs terhet az érintetteknek. A javaslat szerint a nyilvántartott előadó-művészeti szervezetek támogatói, a támogatott előadó-művészeti szervezet jegybevételének 80 százalékáig társasági adókedvezményt vehetnének igénybe, és tartalmazza a javaslat azt is, hogy a korábban kötött tartós adományozási szerződés is csökkentené az adóalapot.

A kormány a javaslattal megteremtené a jogszabályi hátterét egy, a Magyar Államkincstár által üzemeltetett, országos, helyi adózatási információkat tartalmazó adatbázisnak. A 2013. január 1-jétől működő havonta frissülő adatbázis valamennyi önkormányzat vonatkozásában tartalmazná a településen működtetett helyi adónemekre vonatkozó, az adóalanyok számára fontos adózási információkat, és naprakészen tartalmazná az egyes adóhatóságok elérhetőségi információit is. A javaslat szerint a kincstári adatbázis adatokkal történő feltöltése az önkormányzati adóhatóságok kötelezettsége.

Az adózók tájékoztatása hatékonyságának javítását célozza az a javaslat is, amely előírja az önkormányzatok számára, hogy a kincstár felé történő adatszolgáltatással egyidejűleg saját honlapjukon közzé kell tenniük valamennyi egységes szerkezetbe foglalt helyi adórendeletet, bevallási nyomtatványt és elérhetőségi információt.
 
Az áfa és jövedéki adó szabályok is változnak
 
A külföldön, hosszú távra bérelt autó áfáját Magyarországon kell megfizetni, a mezőgazdasági termelők saját gazdaságukban előállított tiszta növényi olajat a munkagépeikben felhasználhatják, a bérszeszfőzdék jövedéki biztosítéka 200 ezer forintra csökken, a borászatok pedig évi 10 ezer liter palackos erjesztésű pezsgőt állíthatnak elő és értékesíthetnek a nemzetgazdasági tárca pénteken benyújtott adómódosító csomagja szerint.
 
Aki Szlovákiában bérel hosszú távra autót, de a lakóhelye Magyarországon van, annak a bérleti díj után az áfát a magyar adókulcs szerint kell megfizetnie - ezzel a példával illusztrálja az áfa-fizetés helyének a módosítását a javaslat.

Az elektronikus számla formátumát a jövő évtől az adózó határozza meg - a tartalmát továbbra is a törvény írja elő. Így a számla lehet akár egy e-mail, pdf formátumú melléklete is. A hitelességet, és a megőrzést azonban minden formátumban biztosítani kell.

Szintén új az áfa-törvényben az a javaslat, hogy az üzletrész átruházása után nem kell forgalmi adót fizetni. A vevőre az áfa-fizetés - időlegesen - nagy terhet ró, viszont az adóhatóságtól visszakapja. Ezért egyszerűbb, ha meg sem kell fizetnie azt.

A jövedéki adónál fokozatosan elektronikus útra teszi a javaslat a visszaigénylést. A mezőgazdasági felhasználású gázolaj adóját 2014-től már csak így lehet visszaigényelni. Ennek mértéke jelenleg az árban megfizetett jövedéki adó 82 százaléka. Amennyiben maga a termelő állít elő tiszta növényi olajat, úgy a gázolaj jövedéki adója 18 százalékának megfizetése után, a saját munkagépeiben felhasználhatja. 

A fuvarozók jelenleg a gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető részt negyedévente, illetve évente kapják vissza. A jövőben a visszaigénylés havi lesz, ezzel javul a fuvarozók likviditása.

A szeszfőzdék közül a bérfőzdék - ezek a tipikus vidéki szeszfőzdék - jövedéki biztosítéka 500 ezerről 200 ezer forintra csökken. 

A borászatok jogot kapnak arra, hogy évi 10 ezer liter palackos erjesztésű pezsgőt állítsanak elő, és azt kereskedelmi forgalomban értékesítsék.

A sérült, vagy levált zárjegyet a vámhatóság 30 napon belül újra cseréli, amennyiben a kereskedő azt kéri.

Az egyéb bor után sem kell jövedéki adót fizetni, ez a kedvezmény jelenleg csak a szőlőborra vonatkozik.

A harmadik országba - az EU-n kívülre - tartó repülőgépeken árusítható jövedéki adómentes alkohol és dohányárú. Ezek tárolására utasellátó adóraktár létesítését javasolja a módosítás.
 
Módosul az adózás rendjéről szóló jogszabály
 
Általános szabállyá válna, hogy az adózónak semmilyen eljáráshoz nem kell adóigazolást, vagy együttes adóigazolást kérnie, ha az adóhatóság köztartozásmentes adatbázisában szerepel - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium által pénteken az Országgyűlésnek benyújtott adótörvényeket módosító javaslatában.
 
Az adminisztrációcsökkentési program keretében egyszerűsítenék az adóhatósági igazolások kiállításának szabályait. A javaslat szerint az adóhatósági igazolások kiállításának határideje 8 napról 6 napra csökkenne. 

Emellett a kormány egyszerűsítené a fizetési könnyítés és adómérséklés szabályait is. Fizetési könnyítés, adómérséklés kérése esetén, ha az adózó szerepel a minősített adózói adatbázisban és a kérelem benyújtásával együtt kéri a sürgősségi eljárásban való elbírálást, annak határideje 30-ról 15 napra csökken.

A javaslat tágítaná az automatikus fizetési könnyítés korlátait a személyi jövedelemadónál, a kérelemmel érintett tartozás maximális mértéke 100 ezerről 150 ezerre nőne, az automatikus fizetési könnyítés részleteit pedig nem 4, hanem 6 egyenlő részletben kellene megfizetni.

A különböző adófizetési kötelezettségek egyetlen utalással való megfizetésének lehetőségét is tartalmazza a javaslat, a részlet szabályokat rendeleti szint fogja tartalmazni. 

Változik az adózókkal szembeni méltányos joggyakorlás szabályozása. Eszerint például a végrehajtási eljárás egy alkalommal az adózó megalapozott kérelmére is felfüggeszthetővé válna. A végrehajtás felfüggesztése esetén a már folyamatban lévő azonnali beszedési megbízás alapján sem lenne végrehajtás foganatosítható. 

A kormány az alapvető jogok biztosának észrevétele alapján javasolja, hogy fizetési könnyítés, mérséklés engedélyezése esetén az arra vonatkozó határozat meghozatalát követően a végrehatás az érintett tartozás tekintetében ne legyen folytatható. 

Az adózók védelmében rövidülnek az önkormányzati adóslisták. A kormány a helyi adó és gépjárműadó vonatkozásában 10 ezer forintról 100 ezer forintra, magánszemélyek esetén 5 ezer forintról 50 ezer forintra javasolja emelni a közzétételt megalapozó értékhatárt. Emellett közzétételre csak a már 90 napja fennálló tartozás tekintetében kerülhetne sor, határozattal megállapított adótartozás esetén csak akkor, ha az jogerőre emelkedett és bíróság nem helyezte azt hatályon kívül.
 
Átalakul az illeték-kulcsrendszer
 
Az illetéktörvény módosítása január elsejével jelentős változásokat hoz egyebek mellett az illeték-kulcsrendszer átalakulásával, és az illetékmentességi rendszer kiszélesedésével. A pénteken az Országgyűlésnek benyújtott előterjesztés szerint a módosítások alapvetően az illetékrendszer egyszerűsítését célozzák, könnyebben érthetővé és alkalmazhatóvá téve a szabályokat.
 
A dokumentum az öröklési és ajándékozási illeték nemekben alkalmazott 18-18 adókulcs helyett két illetékkulcs bevezetését javasolja. A javaslat elfogadása esetén az általános illetékmérték 18 százalék, míg a lakásszerzésekhez kapcsolódó kedvezményes mérték 9 százalék lenne.

Ezáltal az öröklési, illetve ajándékozási illeték kiszabásakor már sem a szerzett vagyon, sem a rokonsági kapcsolat nem bír relevanciával, ugyanakkor az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések továbbra is illetékmentesek maradnak.

A kormány javaslata szerint az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése - annak (ingyenes, visszterhes) jellegétől és értékétől függetlenül - mentesülne a vagyonszerzési illetékek alól.

A jelenlegi öröklési illetékrendelkezések értelmében az özvegy kizárólag a megszerzett örökrész tiszta értékének első 20 millió forintjáig mentesül az öröklési illeték alól, a lakástulajdon haszonélvezetének és használatának megszerzésénél biztosított illetékmentesség mellett.

A kormány kiterjesztené az özvegyek öröklésére az egyenes ági rokonokat megillető értékhatár nélküli illetékmentességi szabályozást. A dokumentum szerint ugyanis az új polgári törvénykönyv koncepciója alapján a túlélő házastárs öröklési szabályai markánsan megváltoznak.

A kormány egykulcsossá alakítaná a visszterhes vagyonszerzések esetében a korábbi két kulcsos (4 millió forintig 2 százalék, felette 4) rendszert. Az illeték általános mértéke 4 százalék lenne.

Az előterjesztés szerint a kormány javasolja az úgynevezett negatív illetékalap után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség megszűntetését is. Jelenleg ugyanis a magánszemély vevőnek akkor is keletkezik illetékfizetési kötelezettsége a cserét pótló vétel kedvezményének alkalmazása során, ha az értékesített lakás forgalmi értékéhez képest alacsonyabb értékű lakást vásárolt. 

Tekintve, hogy jellemzően a devizahitel-adósok vásárolnak a korábbi lakásukhoz képest kisebb forgalmi értékű lakást, az illetékmentesség bevezetése a devizahitel-adósok helyzetének könnyítését is szolgálná - áll a dokumentumban. 

A javaslat szerint a 35 éven aluli fiataloknak első lakásszerzésük után az egyébként fizetendő illetéknek csak a felét kellene megfizetniük, amennyiben az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja a 15 millió forintot.

A kormány javasolja a termőföld-szerzéshez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség alanyi körének bővítését is, a szabályt a családi gazdálkodók is alkalmazhatnák. Emellett a mezőgazdasági szektor sajátosságainak figyelembe vételével az illetékmentesség feltételeinek kezdő határideje is módosulna. Ennek eredményként a vagyonszerzőnek a termőföldet nem a vásárlástól, hanem a birtokbavételtől kellene mezőgazdasági célra hasznosítania.

 

forrás: www.onadozo.hu