Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Diákok nyári foglalkoztatásának szabályai 2012.

2012.06.13

Diákok nyári foglalkoztatásának szabályai 2012.

Évről évre egyre több diák tölti a nyári szünidőt vagy annak egy részét munkával. Ki kötelező jelleggel a szakmai gyakorlat teljesítése céljából, ki önszántából. Ezért fontos említést tenni a diákok foglalkoztatásának adózási szabályairól.

A Munka törvénykönyve szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. A törvény azonban – iskolai szünet időtartama alatt – annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi a foglalkoztatását, aki tanulmányait általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszerű képzésben folytatja. Ilyenkor az alkalmazás további feltétele a diák törvényes képviselőjének hozzájárulása.
 
 A munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel.Amennyiben a diák még nem rendelkezik adóazonosító jellel, az adókártya igényléséhez a ’T34-es nyomtatványt kell kitölteni és eljuttatni az adóhatósághoz.
 
A tanuló – mindenki máshoz hasonlóan – alkalmazható:
a.) munkaviszonyban;
b.) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (például megbízási szerződéssel, segítő családtagként); vagy
c.) az alkalmi munkavállalói kiskönyv helyébe lépett egyszerűsített foglalkoztatás keretében.
Az előbbieken túl több, kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási forma is létezik: a tanulószerződés, a hallgatói szerződés és az együttműködési megállapodás.
 
 
Tanuló foglalkoztatása munkaviszonyban:
 
a.) A foglalkoztatás legjellemzőbb esete, amikor a tanuló munkaszerződés alapján a munkaviszony keretében végez munkát. A személyi jövedelemadóról szóló törvény nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelemnek tekintendő, mint bármely más munkavállaló esetében. Ennek megfelelően munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni, és megfizetni a személyi jövedelemadó-előleget.
A munkáltató a diák részére havonta, illetve a munkaviszony megszűnésekor köteles igazolást kiállítani. A diáknak az adóévben megszerzett jövedelmeiről az adóévet követő év május 20-ig kell elkészítenie az ’53-as személyi jövedelemadó bevallását.
 
b.) A közép-, illetve felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulók, hallgatók egészségügyi szolgáltatásra jogosultak [Tbj. 16. § (1) bekezdés i) pontja].
A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló – más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan – a Tbj. szabályai szerint biztosítottá válik és egészségbiztosítás a már említett természetbeni ellátáson túl a Tbj. szerinti valamennyi társadalombiztosítási ellátásra, ennek részeként pénzbeli ellátásokra – így például táppénzre – is jogosultságot szerez.
A tanulónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a foglalkoztatót és a tanulót az általános szabályok szerint terheli a járulékfizetési kötelezettség:
- a foglalkoztatót 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó kötelezettség terheli,
- a biztosított 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet.
 
 
A tanuló foglalkoztatása egyéb jogviszonyban:
 
A munkavégzés másik tipikus esete a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzett diákmunka. Ide tartozik, ha a tanulóval megbízási szerződést kötnek, vagy ha a tanulót segítő családtagként foglalkoztatják.
 
A megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles. A munkaviszonyból származó jövedelemmel ellentétben az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben széles körű költségelszámolás lehetséges. Ennek kétféle módja van: a tételes-, illetve a bizonylat nélküli költségelszámolás.
Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült, az Szja tv. 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költségét számlával kell igazolnia. A másik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, melynek érvényesítéséhez nincs szükség számlákra. Ilyenkor a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek.
Az önálló tevékenység ellenértékének (megbízási díjnak) kifizetésekor a diák nyilatkozata 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásáról. Ellenkező esetben a kifizető automatikusan a 10 százalékos költséghányad figyelembe vételével állapítja meg az adóelőleget.
Az önálló tevékenységből származó jövedelem esetében is az adó alapját a jövedelem „szuperbruttósításával” kell meghatározni.
A kifizető minden esetben köteles a kifizetésekor igazolást kiállítani a diák részére.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízási jogviszony) keretében foglalkoztatott diákok a munkaviszonytól eltérően nem lesznek automatikusan biztosítottak. Ilyenkor a biztosítottá válás törvényben előírt feltétele, hogy a foglalkoztatott havidíjazása elérje a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra nézve annak 30-ad részét.
Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a foglalkoztatót és a biztosítottat a munkaviszonynál ismertetett járulékfizetési kötelezettség terheli azzal az eltéréssel, hogy a tanuló nem kötelezett a 1,5 százalékos mértékű munkaerő-piaci járulék megfizetésére.
Abban az esetben, ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diák havi díjazása nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, biztosítási jogviszony nem jön létre. A biztosítottá válás hiányában csak a foglalkoztatónak keletkezik 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg után.
 
 
Diákmunka egyszerűsített foglalkoztatás keretében:
 
Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:
- mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
- alkalmi munkára.
 
Alkalmi munkának minősül a munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.
A munkáltató által – az előzőekben ismertetett feltételek fennállása esetén – fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként
- mezőgazdasági idénymunka esetén 500 forint,
- turisztikai idénymunka esetén 500 forint,
- alkalmi munka esetén 1.000 forint.
 
A közteher megfizetésével nem terheli
a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja tv-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,
b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.
 
 
Szakmai gyakorlatos diák foglalkoztatása:
 
a.) Tanulószerződés alapján foglalkoztatott tanuló:
A tanulószerződés a gazdálkodó szervezet és a tanuló között, gyakorlati képzés céljából megkötött szerződés.
A szakképző iskolai tanulók esetében a tanulószerződés alapján az őket megillető pénzbeli juttatásnak a szakképzésről szóló törvényben meghatározott kötelezően fizetett összege (a minimálbér 20%-a) az Szja tv. szerint adómentesnek minősül.
Ha a juttatás összege meghaladja az adómentességi értékhatárként meghatározott összeget, akkor az ezt meghaladó rész az összevont adóalap részeként egyéb jövedelemként adózik.
A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló a Tbj. szabályai szerint a tanulószerződés tartamára biztosítottá válik a pénzbeli díjazás összegétől függetlenül. A járulékalapot képező jövedelem meghatározása szerint a tanulószerződésben meghatározott díjat kell a járulékfizetési kötelezettség teljesítésekor figyelembe venni.
A járulékokat az általános szabályok szerint kell teljesíteni azzal az eltéréssel, hogy a foglalkoztatottat terhelő 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot nem kell megfizetni.
 
Ha a diák az adóévben kizárólag adómentes juttatást szerez, akkor az adott évről nem kell szja bevallást benyújtania.
 
b.) Hallgatói szerződéssel foglalkoztatott hallgató:
A tanulószerződéshez hasonlóan adómentes juttatásnak minősül a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak hallgatói szerződés alapján külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás (a minimálbér 20%-a).
A juttatás adómentes értékhatárt meghaladó része szintén egyéb jövedelemként lesz adóköteles, de a kifizetőt ezután 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.
A felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók hallgatói szerződés alapján történő foglalkoztatását a Tbj. 5. §-a nem nevesíti, ezért nem válnak biztosítottá, azaz az ilyen szerződés alapján foglalkoztatott hallgatók esetében járulékfizetési kötelezettség nem keletkezhet.
 
c.) Szakmai gyakorlat:
A közép és felsőfokú tanulmányok folytatása esetén a képesítés megszerzésének feltétele a kötelező szakmai gyakorlat teljesítése.
- A szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 20 százalékát meg nem haladó rész adómentes juttatásnak minősül.
- A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a gyakorlati képzésére kifizetett díjazás értékéből a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész adómentes.
A tanulószerződéshez képest lényeges különbség, hogy itt nem jöhet létre biztosítottság, tehát járulékfizetés sincs.
A juttatás adómentes értékhatárt meghaladó része egyéb jövedelemnek minősül, mely után a kifizetőt 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli.
Gyakran előfordul, hogy az iskola nem tudja a saját keretein belül megszervezni a tanulók gyakorlati képzését, és ezért kénytelen egy másik intézménnyel, gazdálkodó szervezettel, természetes személlyel megállapodást (együttműködési megállapodást) kötni. A személyi jövedelemadó fizetés szabályai ilyenkor is megegyeznek az e pontban már ismertetett rendelkezésekkel.
Együttműködési megállapodás esetében a hallgató szakmai gyakorlaton vesz részt a gazdálkodó szervezetnél, melyre nézve külön törvény nem írja elő olyan jogviszony létesítését, mely biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel járna. Ebből következően az együttműködési megállapodás alapján szakmai gyakorlatot folytató hallgatók nem biztosítottak, nem áll fenn járulékfizetési kötelezettség.
 
 
Hallgatói munkadíj speciális adózása
 
A hallgatói munkaszerződésből származó jövedelem a nem önálló tevékenységre vonatkozó általános szabályok szerint lesz adóköteles.
A hallgatói munkaszerződéssel munkát végző diák 2011. január 1-jétől ismét munkaviszonyban foglalkoztatott személyként biztosítottnak minősül, ezért járulékokat a hallgató részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem után a munkaviszonyra irányadó általános szabályok szerint kell megfizetni.
 
JZI