Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Végtörlesztés munkáltatói kölcsönnel, vagy vissza nem térítendő támogatással

2011.12.13

Sajnálatos módon egy törvénymódosítás következtében ez a lehetőség megszünt. Kizárólag azokra a vissza nem térítendő, illetve kamatmentes dolgozói kölcsönökre lehet alkalmazni, amelynek a folyósítása 2011. december 31-ig megtörtént.Bővebben

2011. szeptember 29-től lehetőség van a deviza alapú lakáshitelek, illetve lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződések végtörlesztésére. Fontos, hogy a törlesztésre vonatkozó igénybejelentést 2011. december 30-ig kell megtenni a bank felé, a tényleges fizetésnek pedig legkésőbb a bejelentést követő 60. napon meg kell történnie.
A munkáltatónak korábban is lehetősége volt arra, hogy kedvezményes kamatozású (akár kamatmentes) kölcsönnel, vagy vissza nem térítendő támogatással segítse munkavállalója lakáshoz jutását.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerint a lakáshoz kapcsolódóan adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt [1].

A lakáscélú munkáltatói támogatás juttatásának feltétele, hogy a munkáltató a támogatást a hitelintézet, vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtsa, megfeleljen az Szja tv. 9.3 pontjában meghatározott lakáscélú felhasználásnak, amelynek adómentességét elévülési időn belül meghatározott okiratokkal, bizonylatokkal kell igazolni. Lényeges feltétel, hogy a lakás ne haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt.

E rendelkezés vonatkozásában lakáscélú felhasználásnak minősül:

a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is),

b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,

c) a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése,

d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés.

Amennyiben a munkáltató lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsönt enged el, akkor is meg kell felelni az előzőekben részletezett feltételeknek.
Kamatmentes hitelt a munkáltató az Szja tv. 72.§ (4) bekezdésének f) pontja alapján további adókötelezettség megállapítása nélkül juttathat a munkavállaló részére. Ezen rendelkezés szerint a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni kamatkedvezményt lakás célú hitel esetén, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet útján, annak igazolása alapján olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a lakás célú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét.

Az adómentesség feltétele jelen esetben is, hogy a munkáltató a hitelt hitelintézet útján, vagy annak igazolása alapján nyújtsa, és a lakás ne haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét.

Ezek a lehetőségek, melyekkel korábban is élhettek a munkavállalók, mint látható feltételhez kötöttek, csak abban az esetben alkalmazhatóak, ha a juttatás körülményei valamennyi Szja tv-ben meghatározott feltételnek megfelelnek. Ezek a rendelkezések a végtörlesztésre vonatkozóan automatikusan nem alkalmazhatóak.

A törvénymódosítást követően a végtörlesztésre tekintettel a munkáltató még egyszerűbb feltételek mellett adhat kölcsönt/támogatást a dolgozók deviza alapú lakáshiteleinek (lízingszerződéseinek) törlesztésére.
Fontos, hogy a végtörlesztéshez nyújtott kölcsön, támogatás esetén a méltányolható lakásigény mértékének történő megfelelést nem kell vizsgálni.

A végtörlesztéshez nyújtott kedvezményes munkáltatói kölcsön:

2011. november 29-ét követően hatályba lépett az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény azon rendelkezése, melynek megfelelően az Szja tv. 72. § (4) bekezdése kiegészült az o) ponttal, amely alapján közterhektől mentesen adhat kedvezményesen (akár kamatmentesen) a munkáltató hitelt a munkavállalónak, ha azt végtörlesztéshez nyújtja.
A magánszemélynek tehát a hitelt közvetlenül a törlesztéshez és a tartozás kifizetése előtt kell kapnia. A kölcsön összegét a munkáltató a hitelintézet folyószámlájára kell, hogy átutalja, az nem adható át a munkavállalónak.

További feltétel, hogy a magánszemély a hitelintézet által kiadott igazolással bizonyítsa a kölcsönt biztosító munkáltató felé a végtörlesztésként kiegyenlíteni kívánt tartozás fennálló összegét.

A végtörlesztésre adott kedvezményes munkáltatói kölcsön szabályait a 2011. szeptember 29-e után folyósított, az előzőekben foglalt feltételeknek megfelelő munkáltatói kölcsönökre is alkalmazni lehet.

Vissza nem térítendő munkáltatói támogatás:

A végtörlesztésre adott támogatásokra az Szja tv. 1. számú mellékletének új, 2.8. pontja vonatkozik. Akkor adómentes a vissza nem térítendő juttatás, ha azt a munkáltató adja a munkavállalója hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B.§ (1) bekezdésében meghatározott végtörlesztéséhez. A törvény meghatározott összeghatárig, 7 millió 500 ezer forintig engedi a mentességet, a meghaladó rész után az adót meg kell fizetni.

a.)   Ha a támogatást a munkáltató a végtörlesztéshez előre adja, akkor a pénzt a bank részére utalja közvetlenül, figyelemmel a munkavállaló tartozásának összegére, amit a bank igazol.

b.)  Kiemelendő, hogy a vissza nem térítendő támogatás adható utólag is, miután a törlesztés már megtörtént. Ez esetben a munkavállalónak igazolnia kell a végtörlesztés megtörténtét. Ehhez szüksége lesz több dokumentumra is: a bank által már befogadott igénybejelentésre valamint a tartozás teljesítését igazoló iratokra (például az átutalást igazoló bankszámlakivonatra). A támogatás összegét ez esetben a munkáltató a munkavállaló folyószámlájára való utalással fizetheti csak ki.

A határidők szempontjából fontos, hogy a munkáltató által végtörlesztésre adott támogatás szabályait a 2011. szeptember 29-e után, de legkésőbb 2012. február 28-ig juttatott támogatásokra lehet alkalmazni.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) szabályai alapján - különös tekintettel a törvény 3. számú mellékletének B) pont 3. alpontjára - a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordításnak minősül az Szja. törvény 1. számú mellékletének 2.8. alpontja szerint a munkavállalónak végtörlesztéshez adott vissza nem térítendő támogatás.
Az így kifizetett összeg miatt tehát a támogatást adó munkáltatónál a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogcímen az adózás előtti eredmény módosítása (növelése) nem merül fel.

forrás: APEH