Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Munkaruha elszámolásának feltételei

2013.06.18

Abban az esetben, ha a magánszemély eredetileg utcai viselés céljára szolgáló ruházatán (pl. kosztüm, öltöny) látható módon eltávolíthatatlanul feltüntetésre kerül bármely cégjelzés (logó stb.), önmagában nem valósul meg az adómentesség törvényi feltétele, ha az említett ruházat az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli (pl. a munkakör jellegéből adódóan utcai) viselésre is alkalmas.

Az Szja törvény alapján adómentes a munkáltató által a munkavállalónak adott munkaruházati termék [Szja törvény 1. számú melléklet 8.24. alpont]. A személyi jövedelemadó szempontjából kizárólag a törvényben meghatározott munkaruházati termékre vonatkozik az adómentesség. 
 
Az Szja törvény 1. számú melléklet 9.2. pontja alapján munkaruházati terméknek minősül:
a) a törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban előírt módon és feltételekkel rendszeresített egyenruha, formaruha, védőruha, munkaruha, valamint tartozékai;
b) az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be;
c) az egyenruha, a formaruha, a védőruha és a munkaruha, valamint tartozékai
ca) a közúti közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben,
cb) a vízi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörökben, a műszaki, nautikai, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a hajózási vállalat vezetésében a forgalmi, kereskedelmi és a közönség-kapcsolattartók, illetve a hajózást képviselők munkaköreiben,
cc) a légi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel kapcsolattartó munkakörökben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a légiforgalmi irányítás munkaköreiben,
cd) a posta és távközlés területén az ügyfelekkel, illetve szolgáltatást igénybe vevőkkel közvetlen kapcsolatban lévők munkaköreiben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben,
ce) a vízügy területén a gát- és csatornaőri munkakörökben, valamint a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben;
d) a kifejezetten jelmezszerű öltözet (így különösen: a kosztümös színielőadások jelmezei), a szolgáltatási tevékenységet végzők (portás, pincér, sportjátékvezető, kegyeleti szolgáltatást végző stb.) megkülönböztető jellegű ruházata és tartozékai, amely az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viseletre alkalmatlan.
 
A b) pont szerinti munkaruha-juttatás adómentességéhez jellemzően két feltétel kapcsolódik:
a dolgozó olyan munkakörben dolgozzon, ahol munkaruha használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következne be;
az adott munkaruha olyan legyen, amely az adott munkakörben viselve a dolgozó egészségének védelmét, ruházatának megóvását szolgálja.
 
Abban az esetben, ha a magánszemély eredetileg utcai viselés céljára szolgáló ruházatán (pl. kosztüm, öltöny) látható módon eltávolíthatatlanul feltüntetésre kerül bármely cégjelzés (logó stb.), önmagában nem valósul meg az adómentesség törvényi feltétele, ha az említett ruházat az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli (pl. a munkakör jellegéből adódóan utcai) viselésre is alkalmas.
 
Az előzőek szerinti munkaruhától (munkaruházati terméktől) meg kell különböztetni azt a – munkaruhának nem tekinthető – ruházatot (pl. blúzt, pólót, kosztümöt, öltönyt), melynek viselését a munkáltató követeli meg és azt a munkáltató biztosítja. A munkavállaló ebben az esetben köteles a munkáltatója által megszabott öltözetet viselni, más öltözetben nem láthatja el a munkáját. 
 
Ilyennek minősülhet például az áruházi eladók „egyenpólója”. Ebben az esetben az Szja törvény 4. § (2a) bekezdés a) pontja alkalmazható, miszerint nem keletekzik bevétel a munkavégzés hatókörében a munkavégzés feltételeként biztosított dologgal összefüggésben. Fontos megjegyezni, hogy ezek a szabályok akkor alkalmazhatóak, ha a munkavállaló használatba kapja az általa kötelezően viselendő ruházatot, és a munkáltató gyakorlata alapján is egyértelmű, hogy azon nem keletkezik tulajdonjoga.   
Adóköteles ugyanakkor az a ruházati juttatás, amely nem az előzőek szerinti célt szolgálja, és munkaruházati terméknek sem tekinthető. Amennyiben az ilyen, munkáltató által nyújtott ruházati juttatás körülményei megfelelnek az Szja törvény 70. § (1a) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételeknek, akkor a juttatás az Szja törvény szerinti egyes meghatározott juttatásként (azaz kifizetői adóteher mellett) adóköteles. Az említett feltételek hiányában az adóköteles juttatás a munkavállaló bérjövedelmének minősül.
 
Kiemelendő továbbá, hogy adózási szempontból nincs jelentősége annak, hogy a munkaruházatot vagy a munkavégzés során kötelezően viselendő ruházatot a munkáltató vagy a magánszemély – a munkáltató nevére szóló számlával – vásárolja meg. 
 
Egyéb adómentes ruházati juttatás
 
Az Szja törvény 1. számú mellékletének 8.25. alpontja sportruházat tekintetében mondja ki az adómentességet. Ez alapján adómentes a sportszervezet által az olimpián, a világ- és Európa-bajnokságon, a speciális világjátékon való részvételhez a versenyző vagy a hivatalos sportszakember részére adott, a nemzeti címerrel ellátott, a nemzetközi szervezet által előírt sportruházat és formaruha.

forrás: onadozo.hu